A játékosok mind névtelenek. Nem azért, mert szégyellnék az arcukat, vagy azért, mintha a környezetük ne tudná, mire mentek rá éveik. Azt mondják, a név, az arc, a személyiség nem fontos. Ha az ember ott tart, hogy minden fizetését, bevételét, vagyonát egy gépnek adja, maga is a géppel válik hasonlatossá. Öröme, bánata, személyes stílusa háttérbe szorul. A játékfüggőségnek természete válik meghatározóvá, ami kiszámítható, de ezen a ponton mégsem kivédhető. Ugyanakkor… nincs teljhatalma - sokaknak sikerül szembeszállni vele. A kóros szerencsejáték-függők egy része a tizenkét lépés amerikai módszerében hisz. Ezt eredetileg drogbetegek és alkoholisták felemelésére dolgozták ki, majd 1957-től az első játékfüggőknél is alkalmazni kezdték. Ők lettek a ’Gamblers Anonymous’, itthon Névtelen Szerencsejátékosok.